Mi is a penész?
A penészek, a gombák törzsébe tartoznak, melyet több mint 100.000 faj alkot, köztük a jól ismert kalapos gombák, valamint a rozsdák és az élesztőgombák is. Ismereteink szerint mindössze úgy 100 gombafaj okoz betegséget az emberben és az állatokban.
A penész mikroszkopikus spóraként kezdi az életét, melyet a légáramlatok magukkal visznek. Ha a spóra egy számára megfelelő táplálékforrásra kerül, ahol egyebek közt a hőmérséklet és a nedvességtartalom is ideális, fejlődésnek indul, és fonál alakú sejteket, úgynevezett hifákat hoz létre. Amikor ezek a gombafonalak telepeket alkotnak, a bolyhos, kusza szövedéket micéliumnak nevezzük, ami már látható. A penész piszokhoz vagy folthoz is hasonlíthat, például amikor a fürdőszobacsempék közti tömítésen telepszik meg.
A penész mesterien szaporodik. Olyan spóratarlókat hoz létre, amelynek darabja 50.000-nél is több spórát tartalmaz. Ezek mindegyike néhány nap alatt több millió új spórát hozhat létre! És ha a körülmények megfelelőek, a penész ugyanolyan jól megvan egy ruhán, a falon, a szekrény hátoldalán vagy egy tapétán, mint egy farönkön az erdőben.
Hogyan "esznek" a penészek? Az állatokkal és az emberrel ellentétben, aki először eszik, és aztán veszi fel a táplálékot emésztés útján, a penészek gyakran pont fordítva csinálják. Ha a szerves molekulák túl nagyok vagy összetettek ahhoz, hogy a penész el tudja fogyasztani őket, emésztőenzimeket bocsát ki, melyek lebontják kisebb egységekre a molekulákat, amelyeket aztán magához vesz. Mivel a penészek nem tudnak helyet változtatni, és így élelmet keresni sem, a táplálékukban kell hogy éljenek.
Összefoglalva, a penészgombák olyan növényi szervezetek, amelyek a levegőben nagy mennyiségben jelenlévő spórákkal szaporodnak. Másképpen, a penész különféle, a gombafélék közé tartozó növényi szervezetek összessége, amelyeknek szerves táplálékra, megfelelő hőmérsékletre és nedvességre van szükségük életben maradásukhoz. A szerves táplálékot a falban levő, azon lerakódott szennyeződés, por és szerves részecskék keveréke biztosítja, a hőmérséklet adott, a nedvességet pedig a falból vagy a levegőből szerzi be a penészspóra.
Mitől és hol keletkezik a penész?
A lakóhelyiségekben a normális életvitellel (kipárologtatás), illetve a vizes, kiszolgáló helyiségekben zajló tevékenységgel (pl. főzés, mosogatás, zuhanyozás) együtt jár a belső légterekben a páratartalom növekedése, amely a falfelületek leghidegebb pontjain, a hőhidaknál és a sarkokban csapódik le, ezért a fal felülete folyamatosan nedves, ahol előbb-utóbb kialakul a penész.
Ezen túlmenően a napjainkban
beépítésre kerülő ablakokkal a lakások zárt rendszerré válnak, a szinte
tökéletesen hőszigetelt és légtömör ablakok légáteresztő képességét
gyakorlatilag megszüntették, így megszűntek a belső páralecsapódásokat megelőző
légmozgások is, melyeket korábban, a ma már korszerűtlen ablaktípusok résekkel,
hézagokkal biztosítottak.
Előzőek miatt a korábbi „természetes”
légcsere is megszűnt, melynek következtében a folyamatos és a lakások minden
helyiségére kiterjedő, tudatosan tervezett szellőztetés igénye műszaki
szükségszerűséggé vált.
A magas belső páratartalom rontja a komfortérzetet, a kondenzációs páralecsapódás pedig a felületi foltosodásban és penészesedésben jelentkező esztétikai hibák mellett károsítja az épület szerkezeti elemeit is. A penészek mérgező anyagokat, úgynevezett mikotoxinokat tudnak előállítani, amelyek mind az emberek, mind az állatok szervezetében negatív reakciókat válthatnak ki. A penész az orron, szájon, vagy a bőrön keresztül juthat be az ember szervezetébe.